A fehér répafonálféreg (Heterodera schachtii) egy kicsi, körülbelül 1 mm hosszú, fehér féreg, amely képes a talajban mozogni. A fonálférgek a cukorrépa növények gyökeréhez tapadnak, és a gyökérsejtek tartalmával táplálkoznak. Ez néha a gyökérszőrök elburjánzásához vezethet, ami a főgyökér rovására fejlődik.
Milyen tünetei vannak a fonálféreg-fertőzésnek?
A fehérrépa-fonálféreg kitörésének tünetei jellemzően világos foltok formájában jelennek meg a szántóföldön.
- A cukorrépa fonálférgességének lombozati tünetei:
Júniustól kezdődően hervadás figyelhető meg. Ez sárgulásba, majd végül a külső levelek elhalásához vezethet. - A cukorrépa fonálférgességének gyökértünetei:
A főgyökér fejletlen marad, és túlzott gyökérszőrképződés is előfordulhat. A gyökérszőrökön gyakran láthatók apró fehér vagy barna, citrom alakú ciszták.
Hogyan terjednek a fonálférgek?
A fonálférgek mozgási képessége a talajban viszonylag korlátozott. A ciszták azonban szétszóródhatnak:
- Víz: csapadék, lefolyás, öntözés stb.
- Talajszállítás: erózió, földmunka, kitermelés
A fonálférgek fejlődéséhez kedvező feltételek a következők:
- Nedves források, amelyek elősegítik a szaporodást
- Száraz nyarak, amelyek fokozzák a látható károkat.
- Magas talajhőmérséklet
Jelenleg ez a parazita az egyik fő cukorrépa-kártevő, a gyökértermés csökkentése és a talajár növekedése révén jelentős terméskiesést okozhat. Világszerte és Európában is megtalálható, különösen azokon a cukorrépa-termesztő területeken, ahol rövid a vetésforgó és más gazdanövények is jelen vannak.
Hogyan védekezzünk a cukorrépa-fonálféreg ellen?
A cukorrépa cukorrépa-fonálféreg elleni védelmének mindenekelőtt agronómiai intézkedéseket kell tartalmaznia:
- A rotáció meghosszabbítása (3-5 évről 5 évre)
- Korai vetés
- A gazdafajok elkerülése a vetésforgóban
- Növénygazdák: cukorrépa, spenót, káposzta és repce, ...
- Közbenső kultúrák: fehér mustár, takarmányretek és néhány hüvelyes zöldségféle.
- Számos adventív növény
- Nematicid keresztesvirágzatú keresztesvirágú növények vetése köztes kultúraként a fonálféregpopuláció visszaszorítása érdekében.
Bizonyos esetekben olyan fajtát is lehet vetni, amely mind a rizomániával, mind a fonálférgekkel szemben toleráns. Franciaországban az ITB azt tanácsolja, hogy kettős rizománia-nematódatűrő fajtát kell vetni abban az esetben, ha:
- A helyi átlagnál alacsonyabb termelés
- A magnéziumhiány tünetei a lombozaton láthatóak
- Hervadás a nap legmelegebb időszakában
- A ciszták jelenléte, ha lehetséges, nematológiai elemzéssel megerősítve.
